Óraparadoxon

   Porpajzs   

A Föld globális fölmelegedése napjainkra megközelítette a 2 celsius fokot. Ez az érték a becslések szerint megközelíti a kritikus határt, ahol a felmelegedési folyamat átlendül a holtponton, és a továbbiakban fékezhetetlenné válik. Bármi is okozta az eddigi felmelegedést, valamit tennünk kell ellene!

   Számos közkézen forgó ötlet közül most vizsgáljunk meg egyetlen egyet, a légkör széndioxid tartalmának csökkentését. Ez a gáz a levegőben mindössze 0,04% részben van jelen, ámde jelentékeny részben nyeli el és tartja vissza a földről visszaverődő hősugarakat. A gyorsulva fejlődő ipar, közlekedés és a háztartások fűtése jelenleg is egyre növekvő mértékben termeli a CO₂-t, a széndioxidot. Ez a folyamat még gyorsulhat is, megállítása vagy pláne csökkentése szinte reménytelen. Napjainkban is sok száz hőerőmű épül, vagy tervezés alatt van. A hőerőművek száma nemzetközi szinten nemhogy csökkenni, hanem inkább növekedni fog. Hiába, kell az energia!

   Van egy sokak által vitatott próbálkozás, az un. kemtrail. Már sokan láttak repülőgépek által összecsíkozott égboltot, ami nem hasonlított a kondenzcsíkokra. (1. ábra) A lakosság fél tőle, nem tudják, hogy mit akarnak vele, az illetékesek pedig titkolóznak. Annyi azért kiderült, hogy fémport szórnak ki a repülők a légkörbe. Ha jobban utána járunk a dolognak, akkor kiderül, hogy az akció célja visszatükrözni a napsugarakat a világűrbe. A projekt nyilván kísérleti fázisban van, mert senki sem dicsekszik az eredményekkel. Talán azért, mert a kiszórt anyagok mérgezőek. Ezek eredetileg fémötvözetek, bárium-stroncium nanorészecskék erősen felmágnesezve. Sajnos a bárium és a stroncium savas közegben feloldódik és mérgezi a vizeket és a talajt. A különleges por gyártási eljárását immáron több száz nyilvános szabadalom védi, tehát a titkolt akció igenis létezik.

1. ábra  Fotók a kemtrail eseményekről

A magam részéről a fentihez hasonló módszerre teszek egy újabb javaslatot. A különbség az lesz, hogy nem fémes vegyi anyagokat, hanem port, mészkőport, esetleg kormot (olcsó anyagokat) javaslok használni. Másrészt a kiszórásra a világűrben kerül sor.

Az elképzelést szinte lehetetlen helyesen és arányosan ábrázolni, a Föld és a Nap közé kell egy porfelhőt elhelyezni, de a köztük lévő távolság aránytalanul nagy. A Nap olyan kicsi lenne, mint egy bors-szem, a Föld pedig akkora, mint egy porszem. Ha ezeket jól látható méretre nagyítjuk, akkor torzul az árnyékoló hatás mértéke, a sugárzó felszín nagysága, valamint a gravitációs holtpont helyzete. Tekintsük hát az ábrát absztrakt festménynek, ami azért segíti a dolgok megértését.

   Némi szerencse tehát a bajban, hogy van egy gravitációsan semleges pont a Föld és a Nap között. Ez az un. L₁ jelölésű lagrange pont, ami a Földtől a már említett 1,5 millió kilométer távolságra van és éppen 1/100 része a naptávolságnak. Valójában nem is pont ez, hanem gömbsüveg a Föld körül, bár enyhén torzult a Nap irányában. Ha a képzeletbeli gömbsüveg szélére szórunk egy kis port, akkor ezt a két égitest vonzerejének eredője enyhén bár, de az L₁ pont irányába húzza. (2. ábra) Ettől eltekintve a kiszórt por stabil, de legalábbis elég jó helyen van, nem fog szétszóródni. Ha a gömbsüvegben lévő anyag egy kicsit is a Nap felé mozdulna el, akkor a por egyre inkább a Nap gravitációs terébe kerül. Ez a mozgás bizony egyre intenzívebbé válna, és a pornak ezt a részét lassacskán elvesztenénk.

…Ha a gömbsüvegben lévő anyag egy része a föld felé mozdulna el, akkor ez a por előbb-utóbb ráesik a Földre. Ezért valamivel előnyösebb a világos vagy fehér színű por használata. Erre vonatkozólag tanulságul szolgál az egykoron kitört óriás-vulkánok esete. A vulkán teleszórta a légkört porral, hamuval, kénsav-permettel, és mindez évtizedekig sem szállt vissza a talajra. Vulkáni tél alakult ki, hideggel és sötétséggel.

   Az ülepedési folyamat hosszantartó elnyúlásának oka a porszemcsék liftezése a légkörben. Nappal a szemcsék a napsütés hatására felmelegszenek, és a mellettük keletkező meleg levegő emeli őket. Éjjel ez a hatás megszűnik és a szemcsék lefelé szállingóznak, majd a ciklus másnap reggel elölről kezdődik. Remélhetőleg igen sokáig fognak lebegni, ezáltal hosszú ideig szolgálják a kitűzött célt, a napsugarak visszaverését.

A gömbsüveg alakzatba bizony űr-rakétával kell felvinni a port. Először csak egy kísérleti adagot, 1m³-t. A teljes adagot ennek 1000-szeresére becsülöm. A porszemcsék sűrűségét földi laboratóriumban kell beállítani, hogy a felhő közel átlátszatlan legyen. Az árnyékolási folyamatban nem csak a visszaverődés és az elnyelés segít, hanem a fénysugarak elhajlítása is amikor azok belelógnak az anyagi erőtérbe. Ilyenkor elhajlanak a szemcsék felé. Ez a hatás 1,5 millió km távolságnál már tökéletes sugárelterelést jelent. A két szórófejet az L₁ pontba megállítva a port sűrített levegővel körkörösen kell szétfújni (3. ábra). Ha a kifúvás sebessége nem túl nagy, akkor a szemcsék megállnak majd lassan visszatérnek a központba.

   A fellövés energia igénye jóval kevesebb lesz, mint egy holdutazásé. A hordozó rakéta közelebbre és egyre csökkenő erőtérrel szemben haladva majd sebességét elveszítve ér fel az L₁ pontba. A művelethez emberi közreműködés nem szükséges. Súlyos gazdasági kérdés azonban, hogy a veszteség miatt mindezt milyen gyakran kell megismételni.

   A gömbsüvegként lebegő karbonfelhő sehol sem okoz teljes árnyékot a földön, mert túl kis területet takar ki a nagy méretű napkorongból. Ugyanakkor az egész Föld felszíne részleges árnyékba kerül. Ha a kitakarás 2%, akkor talán elérjük a 2 fokos hőmérséklet csökkenést, azaz a normális klíma állapotot. (Ezt jelenleg senki nem tudja pontosan kiszámolni.)

   Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy eme védelmi pajzs kiépítése igen költséges eljárás lesz, de nekünk emberiségnek semmi sem lehet túl drága, hogy a normális klímát megtartsuk. Ez legyen a jelszavunk: „Nem tüntetni, hanem feltalálni és cselekedni!”

Kelt: 2019. november hó

Tassi Tamás

fejlesztő-mérnök

aparadox.hupont.hu

Ez technikai okok  miatt készült, 

és a következő oldalakon  további hozzászólások és részletek találhatók.  lásd   itt!