Óraparadoxon

A sebesség hatására megnő a test tömege, valamint az atomórák ritmusa lelassul. Az 1971-es Hafele kísérlet ezt közel bebizonyította. Legfőbb tanulsága azonban, hogy a sebesség valójában abszolút, nem pedig relatív !

 


   Einstein elcsente!

 

 

Mi az összefüggés az idő, a tömeg és a tér között?  Ha szép az idő, akkor a tömeg kimegy a térre!

(Yankee humor)

 

 Érdekes tudománytörténeti momentum bukkant elö1974-ben.   Einstein hagyatékában megtalálták Bolyai János relativitáselméletét.  Egyértelmű, hogy bolyai 14000 oldalas hagyatékából került át Einstein hagyatékába 3 oldal, amely talán térgeometriáról, netán a tér és a gravitáció kapcsolatáról szólt.   

Einstein ellopta? -így kommentálták az eset keményebb kritikusai.  Jómagam azonban  lazábban fogom fel a dolgot, és úgy fogalmazok, hogy elcsente, mégpedig 1914-ben, amikor is  céltudatosan látogatott el Erdélybe.  Ez időben roppant nagy pácban volt,  mert igencsak elakadt az  általános relativitáselmélet  kimunkálása  közepette.   Nyilván egy pozitív impulzust remélt a híres magyar geométer elfeledett gondolataitól. 

 

  Amikor a lópásról   szóló  pikáns  történetet először hallottam, akkor az volt a     meggyőződésem,  hogy az ominózus 3 lapot Einstein felesége, Mileva Marics csente el.Hát   persze, hogy Mileva volt a"tettes"!  Leánykáknál gyakran előfordul, hogy egy pillanatra megkaparintják barátnője titkos naplóját, benne bizalmas bejegyzésekkel közös udvarlójukról, a nagy Ő-ről.  Nagy a kísértés, hogy az érdekfeszitő lapokat kitépje, majd e trófeát otthon titkos magányában csemegézze.  (Bolyai és Einstein esetében nagy Ő szerepét a  Téridő Kontinuum játszotta.)

 

Mileva- bár echte szerb volt -  valószínűleg jól tudott magyarul, ellentétben Einsteinnel, aki vélhetően egy cseppet sem.  Titelen született, de elemi iskoláit már Újvidéken a délmagyarországi városban (ma Novi Sad) végezte.  Anno Újvidék lakosságának összetétele a következő volt:  Magyar 51%, ezen kívül laktak még ott rácok, szászok, zsidók, szerbhorvátok, németek és bunyevácok.   Ha Mileva később haza-haza látogatott szüleihez, akkor kézenfekvő lett volna onnan elugrani Marosvásárhelyre, és felderíteni a férjét oly-annyira érdeklő magyar nyelven íródott Bolyai hagyatékot. 

 

A szükséges ajánló leveleket Ő is megkaphatta volna, hiszen a   főiskolán matematika tanár diplomát kapott, és közel járt ahhoz, hogy a fizika tanári diplomát is megszerezze.  Igaz, hogy  Einstein kutatásaiba nemigen szólt bele, az neki túl elvont és érthetetlen volt.   Ha Mileva mégis hozzájut a Bolyai-hagyatékhoz, akkor bizonyára

elhomályosult szemmel nézegeti azt, és halvány sejtelme sincs arról, hogy melyik 3-lapot is kellene neki zsebre vágnia.  (  Amennyiben én is hozzájutnék eme értékes hagyatékhoz,én is izgatottan átpörgetném az oldalakat,hátha impulzust kapok onnan a jelenlegi akadozó kutatásomhoz, a 4.-5.-6. térdimenzió feltárásához.)

 

Az elcsent három oldal esetleg segített Einsteinnek a téridővel vívott  közelharcában, esetleg nem.   A  lapok lefordítása nem jelenthetett gondot számára, mert

ott volt a magyarul is beszélő felesége Mileva, és gyakran volt nála látogatóban  segítője és  barátja  Marcell  Grossman. 

Grószman Gyula Magyarországon született a Budapesti Svájci követségen.  A Lehel Téren laktak,

és a kis Marcell 16 éves koráig itt járt iskolába, feltehetőleg ő is jól beszélt magyarul. Ámde erről hallgat a fáma, azaz a nemzetközi és a magyar szakirodalom.   

 

Az a helyzet, hogy Einstein nemcsak a németeket gyűlölte, hanem a magyarokat is.  A németeket zsigerből, míg a magyarokat Lénárd Fülöp miatt.  Lénárd Fülöp  ugyanis 2 év megfeszített elméleti és kísérleti munkát fektetett bele a nagy fontosságú fotóeffektus témába.  Mindezt elolvasván az ifjú Einstein 2 hónap alatt megalkotta belőle a golyócska tipusú fotonelméletét, azaz feltette az i betűre a pontot. Az 1920-ban kiadott Nobel díj tehát nem annyira Einsteinnek, hanem inkább Lénárdnak járt volna. Azonban átadás előtt az érmét satuba fogva és reszelgetve az lett volna igazságos ha Einstein is kap némi aranyport belőle.  Ez a furcsa megosztási forma manapság már könnyen kikerülhető lenne, mert a díjakat 3 érmével 3 részre szokás osztani.   Itt jegyzem, hogy nekem is van egy un. két golyócska fotonelméletem, amely néhány vonatkozásban jobban közelíti a foton fizikai paramétereit , ámde még így  sem elég jó.  A tudomány ezzel együtt olyan messze áll a fény lényegének megértésétől, mint Makó Jeruzsálemtől.

 

 

Az elsőbbségi vita végleg megrontotta a két tudós kapcsolatát.  Utána Einstein az ifjú,  később világhíres angol matematikussal, David Hillberttel is  elsőbbségi  vitába keveredet  az általános relativitáselmélet témakörben.  Ez a vita is igen kemény, sőt sokáig kétesélyes volt, de kibéküléssel végződött.

 

Eme kis kitérő után térjünk vissza Erdélybe és 1914-be.  Nem fér hozzá kétség,hogy maga Albert Einstein volt ott Marosvásárhelyen, és lapozta át a híres-neves hagyatékot.  A szövegből egy szót sem értett, de a geometriában az ábrák igen beszédesek.  Szíve szerint minden oldalról másolatot kért volna, ámde abban a korban még nemlétezett Xerox másológép.  Talán készíthetett volna néhány vázlatot, de minek, hiszen rajzban kiemelkedően gyenge volt, elsikkadt volna a lényeg.  Folyamodhatott volna engedélyért, hogy kikölcsönözzenek neki néhány ívet bizonyisten visszahozomra.  Na, azt a bürokráciát és időhúzást, ami akkor tört volna ki, az ellenségemnek sem kívánom, nemhogy Einsteinnek.  Így utólag is egyetértek vele, hogy rövid úton zsebre vágott 3 fontosnak tűnő oldalt.  Végre valami hasznosult a nagyértékű hagyatékból!  

 

Amivel viszont nem értek egyet, az Einstein utólagos viselkedése ,illetve  megnyilvánulása volt.    Pontosabban az, hogy egyáltalán nem nyilvánult meg.  Amikor publikálta új elméletét, az általános relativitást, akkor említést kellett volna tennie a Bolyai hagyatékról.  Vagy azt mondja, hogy belenéztem, és az biztatással, esetleg némi iránymutatással szolgált.  De az is korrekt megoldás lett volna, ha azt mondja, hogy belenéztem, de az sajnos nem adott új ötletet.  Az elhallgatás  inkorrekt dolog volt! 

 

Az elődök eredményeit szabad, sőt kötelező átvenni.  Ily módon tud magasabb szintről indulni, azaz gyorsabban fejlődni az új generáció, azaz a tudomány, azaz az emberiség.  Csakhogy etika is van a világon!  Az ifjú tudósnak kötelessége elmondani, hogy honnan indult, kik a nagy elődök, akiknek a vállára állva előbukkant a remény, hogy a tudásunk magasabb szintre léphet.  Ez a megnyilatkozási hajlam  ez a megnyilatkozás azonban teljességgel hiányzott Einsteinből!  Elhallgatni valamit csúnya,etikátlan szokás,a tudományos világban illetlen,sőt elfogadhatatlan.Einstein ezen elhallgatási szokása sajnos arra ösztönzi az elfogult Einstein hivőket, rajongókat ,hogy Einstent tekintsék eredeti forrásnak.

 

Az 1905 év Einstein nagy éve volt.  Szabadalmi hivatalnokként 5 jelentős szakdolgozatot tett le a tudomány asztalára, avagy 5 rózsaszín felhőcskét eregetett ahogyan azt csodálói utólag feltálalják.    Ámde ez az 5 dolgozat is  mutatja Einstein elhallgatási komplexusát.   

 

        1.  A részecskék kóborlása

     A tintacsöpp  magától szétoszlik, és kékre festi az egész pohár vizet.  A tüneményből kilehet számítani a vízmolekulák mozgási sebességét.  E témánál nem tudom, hogy ki volt az előd, akinek a munkáiból Einstein elindult, de a statisztikus mechanikát már a megelőző évszázadban is sokan és nagy sikerrel művelték. 

        2.  A kapilláris szívóhatás

  A nagyszerű magyar fizikus, Eötvös Loránd írt először e témáról.  A folyadék molekulái felszaladnak a hajszálvékony cső falán, ha az anyagjellemző paraméterek , a    vonzás  és taszítás   arányai éppenséggel ez irányba mutatnak.  Döbbenetes, de a kapillaritás akár 80 méter magas fa csúcsára is felviszi a gyökérből indított tápoldatot, miközben a légnyomás mindössze csak 10 méter magasra vinné föl.  Einstein egyetlen szót nem ejtett ki a forrásról,Eötvös Loránd  korábbi munkájáról.                        

        3 A fotóeffektus        (lásd fentebb) 

              4.A speciális relativitáselmélet   

     Az első impulzus az 1887-évi Michelson kísérlet kudarcánál érte Einsteint.  Ott "bebizonyosodott", hogy a fény minden álló és mozgó tárgyhoz képest kizárólag fénysebességgel halad.  Sem többel,sem kevesebbel.  Ez viszont a logika csődjét, vagy pedig a természet megismerhetetlenségét jelentené. 

     A paradoxon    "feloldását" a nagy francia matematikus, Poincaré vitte végbe.  Arra gondolt,hogyha a sebességeket viszonylagossá, relativvá teszi,akkor a logika talán eltűri, hogy egyetlen sebesség,a fénysebesség abszolút maradjon.  Megalkotott egy olyan képletet, melyben a sebességek összege képtelen meghaladni   a fény sebességét.  

    Poincaré    1905 tavaszán  tartott egy 2 hónapos előadás sorozatot,majd a problémát,mint végleg megoldottat elégedetten  kipipálta, és többé már nem foglalkozott vele.             

 a újra megírta     Einstein szorgalmasan látogatta az előadásokat,  majdteoriát sjátjaként.  Ebben már nem a matematika, hanem a fizika dominál -állította.  Fizikai tartalom például a mérőrudak  rövidülése,az időtartam megnövekedése,  a tömeg megnövekedése stb. Az un. fizikai tartalom miatt mondják hogy Einstein alkotta meg  a relativitáselméletet.   Jómagam azonban úgy vélem, hogy már Poincaré is beleírta a fizikai tartalmat, különben a megoldása nem lett volna kerek.  Egyébként a relatív sebességekre alapozva sajnos  nem lehet koherens elméletet felállítani.  (A részleteket lásd itt és itt!)   Mellesleg a paradoxonnak tűnő M-M kísérletnek  igenis van egyszerű,

sőt földhöz tapadt feloldása.  ( Lásd itt!)

5Anyagból energia 

         Az E=mc2 egyenlet levezetése manapság már kizárólag Einstein dicsősége.  Talán azért, mert itt sem emlegette kellő hangsúllyal az előzményeket, valamint az elődök, pl. Lorentz. Ők mind közel jóeredményekkel rendelkeztek. nevét, majdnem jó eredményekkel.  Einstein viszont jó érzékkel megelőlegezte a pontos, azaz a 2 hatványkitevőt.  Ezen közben azonban levezetésének alaptételei, továbbá logikája hibás.  (A részleteket lásd itt!)     

 

                        -----

 

 

A pikáns, ámde valójában kicsiny súlyú Marosvásárhelyi

 

affért így utólag is könnyű rendbe tenni.  Az Einstein Hagyaték Kezelő Bizottság másolatot készít az ominózus 3 oldalról, majd feliratozza azokat emigyen: 

       

 

Visszapótlás a Bolyai hagyatékhoz

Address:  Marosvásárhely, Erdély, Europe

Dátum, pecsét, aláírások

A feladó díjmentes közleményei:

"Amerika ajándéka a magyaroknak!"

 

 

Az eredeti példányok természetesen kint, az Einstein Hagyatékban maradnak.   A „történelmileg lezárt” helyzeteken úgymond már nem lehet változtatni.  Ez még így is elfogadható nekünk, továbbá már megtanultuk, hogy a győztesnek mindig igaza van. 

 

Nekünk magyaroknak is van azonban mulasztásunk.  Valakinek, talán egy egyetemnek fel kéne dolgozni az értékes, nemzetközi szinten is magasan jegyzett tudományos hagyatékot. Az én javaslatom az ELTE,  és ezzel a vokssal új támogató pontokat remélek elnyerni a régóta elfektetett folyamodványomhoz.  (Ugyanis bevallottan  az ELTE  címzetes diákja szeretnék lenni.) Azon belül talán a geometriai tanszéké lehetne a gyönyörű feladat,és ott minden bizonnyal szuper eszközök, mondhatni szuper fegyverek vannak.  Gyors számítógépek,  matematikai, alkalmazott matematikai, és  térgeometriai szuper-szoftverek,ultramodern problémákon edződött munkatársakkal.   Az egykori obsitos katona, Bolyai János mindössze egy katonaládával rendelkezett, ámde a fejében tehetséget hordott.  Ha az ELTE-utódok nekidurálják magukat, akkor a 14000 oldalból hamarosan olvasmányos 14 oldalas áttekintést, értékelést és felhasználási javaslatot készítenek.  Ennek minden középiskolás matematika  - és fizikatanár valamint jómagam is nagyon -nagyon fogunk örülni.Ez lesz ám a happy end! 

 

     2017 július 21

 

 

                        Tassi Tamás

                        aparadox@gmail.hu

                            

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

<div id="sfctf8hcdlb2c5rukk7ex9qfz74aalesjxe"></div>
<script type="text/javascript" src="https://counter6.freecounter.ovh/private/counter.js?c=tf8hcdlb2c5rukk7ex9qfz74aalesjxe&down=async" async></script>
<noscript><a href="https://www.freecounterstat.com" title="website counter widget"><img src="https://counter6.freecounter.ovh/private/freecounterstat.php?c=tf8hcdlb2c5rukk7ex9qfz74aalesjxe" border="0" title="website counter widget" alt="website counter widget"></a></noscript>

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 8
Tegnapi: 32
Heti: 66
Havi: 401
Össz.: 44 851

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Einstein elcsente!
Óraparadoxon - © 2008 - 2018 - ora-paradoxon.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: mini fekete lyuk - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »