Óraparadoxon

óra H 

3.6

Karakan Japan Tudoman

Az Egyesült Államok több száz egyetemének sok száz kutatója ért el kimagasló tudományos eredményt. Tarolnak is a különféle nemzetközi díjak között, azonban a legnagyobb díj vonatkozásában sanyarú a helyzetük.  A Nobel-díjról van szó, melyből évente mindössze egy tucatot osztanak szét, megosztva, harmadolva.  Ez a kvantum már eleve kevés lenne számukra, ráadásul a Svéd Akadémia egyéb nemzet tudósainak is juttat belőle. 

   A halmozódó "Nobel-díj hiány" kezelésére egy jópofa megoldás született künn Amerikában.  Az érintett professzorok elhelyeznek a zakó hajtókáján egy kitűzőt ezzel a szövegel:

Még nem kaptam meg!

    Ez a kitűző kitűnő hiánypótló, de egyben nagyon praktikus viselet is.  Nézzünk egy tipikus esetet.  A professzor éppen vonul a folyosón az előadó terme felé.  Váratlanul rákiált egy kollégája a szomszéd egyetemről, éppen erre járván: "Hé, Jack!  Ezer éve nem láttalak!  Na és megkaptad már?" Nos, ilyenkor jó a kitűző.  Elegendő feléje bökni, és a lelkes kolléga már folytathatja is a monológját: "Ez nem lehet igaz!  Hiszen neked ez már idestova tíz éve járna!" Jack professzor pedig bólint, mert nem csak a szakterületén kiváló koponya, hanem a tudományos eredmények rangsorolásában is. 

     Vegyük észre, hogy a szakma valódi csúcsa nem a Nobel-díj, hanem ez a kis kitűző!  A Svéd Akadémia nincs a csúcson a tudomány összes ágában.  De bőven vannak egyéb nemzetközi szempontok is, miközben kiemelik a sok kiváló eredményből az un. legkiválóbbat. Ó, be' szép is volna, ha hazánkban is lenne egy ilyen kitűzős tudós!  Minden bizonnyal permanens téma lenne a magyar sajtóban.  Év vége felé együtt szurkolna az ország: Megkapja, nem kapja, ki kapja?  Ez azon kevés témák egyike, amely méltó lenne arra, hogy nemzeti ügyként kezeljük.

A kitüntetés folyamatának nélkülözhetetlen eleme azonban, hogy az illetékes nemzeti akadémia az elért eredményt súlyozottan elbírálja, kiemelkedőnek ítélje.  Kellő indoklással ellássa, majd a Svéd Királyi Akadémia felé az előterjesztését megtegye.  Hallottam egy-két hazai esetről, de azok bizony elég régen történtek.  Berényi Dénes nevét említeném meg, akinek a kutatási témája az atommag sugárzás volt.  Az MTA felterjesztette, de végül nem kapta meg a díjat - talán túlbecsülte műszere felbontóképességét, vagy egyszerűen volt nála jobb.  Az elmúlt évtizedeket tehát a fentiek alapján szűk esztendőknek kell neveznünk.  Meglepő módon mégis rohamosan szaporodott Nobel-díjasaink száma - legalábbis az  MTA és a hazai média szerint. 

     A Nobel-díjas tudós olyan, mint egy pompázatos tollú kakas, amely érces hangon kukorékol a kerítés legmagasabb oszlopán.  Jogosan büszkék rá a baromfiudvar lakói, és csodálják a szomszédok.  Én tojtam!  - dicsekszik tyúkanyó - de csak rézben jogos a büszkesége.  A dolog ez esetben a genetikai adottságokon dől el. 

     A Nobel-díjhoz sokkal több kell a jó adottságoknál.  Kell a jó családi indíttatás, benne a tudás becsülete, szeretete és befogadása.  A fáma szerint kell még hozzá egy-két kiváló szellemű középiskola véletlenszerűen kialakulva és elszóródva az ország területén.  Ebből már lehet Nobel-díj, - feltéve, hogy a továbbiakban külföldön él és munkálkodik a tudós-jelölt.  Az itthoni körülmények ugyanis nem csak szűkösek, de akadályozók is. Némi képet nyerve a Nobel-díj körüli tudományos és társadalmi problémákról én mégis inkább a díj körüli egészséges tolongásra és az igen hosszú várólistára hívom fel a figyelmet.  Az éves listákon eleve  . . .

Tassi Tamás

 gömbvillám fekete lyukak antigravitáció vákuum spin Tesla, Tassi Tamás, óra paradoxon Einstein idődilatáció relatív sebesség cézium Uri Geller James Randi parafenomén kanálgörbítés atomóra Hafele Keating kísérlet Kelly

A TUDOMÁNY MÁGIÁI I. kötet     (3.6 fejezet) 

Itt kapható! 

       Vissza              Tovább

Fujitsu Notebook Computers

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat